Megindult a visszaszámlálás. Éjjel jött egy hidegfront, nehezen is aludtam, mert azt hittem, be fog indulni a szülés, de jóslófájáson túl mást nem éreztem. Bence sokat rúgkapált. Fél 2-kor azért elnyomott már az álom. Még jó, hogy napközben is általában szoktam valamennyit aludni.
Feltettük a dekorokat a falra, amiket festettünk, meg farigcsáltunk. Nagyon édes lett a babasarok!
Ma a férjem tesztelni fogja a légzésfigyelőt, Angelcare 301est vettünk, ami bébiőr egyben. Volt dilemma, hogy vegyünk ne vegyünk, de végül is vettünk, fő a biztonság.
Megfőztem a hétvégére, mert ki tudja. Ma elvileg napközben barátnőzök Kökin egy-két órát, benézünk egy két boltba, meg együtt ebédelünk. Aztán legközelebb már csak akkor találkozunk, ha Bence megszületett. Még most is hihetetlen :) na talán már ha a karomban tartom, elhiszem. Pedig hát itt mocorog a pocakomban, és mindennap érzem. A leendő nagyszülők is nehezen hiszik el, de már nagyon várják persze.
És sokan be akarnak jönni a kórházba, rokonok, barátok, kollégák. Én viszont csak Lacit szeretném ha bejönne, így ezt mindnekinek elmondtam. Utána ha hazajövünk, szintén nem kérek fogadóbizottságot - egy két nap hármasban lennénk, meghitt nyugalomra vágyom, nem pereputtyra.
Hétfőn nőgyógyász, ultrahang, és délelőtt CTG. Kíváncsi vagyok, az már mutat e valamit, illetve, hogy a doki gépe mennyire becsüli Bence súlyát. Én megálltam a 15 kilós gyarapodásnál, és ebben a melegben egy csomó vizet kiizadtam szerintem. Kinnt hiába hűlt le a levegő, idebennt még minden forró és 30 fok van, így nem győzük zuhanyozni :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése